Eseménynaptár
Eseménynaptár
Keresés
Találatok
2018.11.08.
Dr. Cserepka János így mesél indíttatásáról:
"A tüzet, a szikrát Tahiban kaptam, amikor Molnár Mária 1936-ban otthon volt. Ő a pápuák között dolgozott, Mánus szigetén. Vagy kétezren voltunk a táborban. Tábortűz ropogott és előjött egy református, diakónissza ruhába öltözött alacsony nő, de a hangja tele volt melegséggel, meggyőző erõvel. Azt kérdezte az előadása végén: látjátok, én megöregedtem. Ki lesz az, aki magyar földről eljön és folytatja a munkát, ha engem az Úr hazahív?
Amikor aludni mentünk, a takarodó elhangzott, én nem tudtam aludni. Kimentem a nagy akácfa alá. Tilos volt az akkor, de nem tudtam ott bent a kabinban ezt a lecsendesedést megtalálni. Kimentem az akácfa alá és azt mondtam: Istenem, én mennék, de mit keres ez a magyar, szilágyi paraszt-fiú a messze távolban, idegenben. És akkor az Úr Lelke érintett, szinte mintha egy tiszta hang mondta volna, de lelkemben, hogy: Ami embereknél lehetetlen, Istennél az lehetséges. Nagy békességgel leborultam és azt mondtam: Itt vagyok Uram, tölts be a te Szentlelkeddel és vigyél ahová akarsz. És akkor fölálltam és óvatosan visszamentem a háló részbe és elaludtam, nagy békességgel." [1]
Típus: Örökség
2018.11.12.
A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium mintegy három és fél évszázados múltra tekint vissza. Szilády Áron a XIX. század végén az egykori iskolát fejlesztette korszerű főgimnáziummá.
Az 1892-93-as tanévről szóló Értesítőben így írnak az új épület megnyitásáról:
"Az 1892—93-dik tanévet új főgymnasiumi épületünkben nyitottuk meg, igy az építkezés, mely az 1891-dik év szeptember 7-dik napján kezdetett meg, egy év leforgása alatt annyira előhaladt, hogy habár az egyes munkanemeknél a mesteremberek még a végbefejezésig több helyen foglalkoztak, augusztus 30-án gyűjteményeink átszállítását megkezdhettük, a tanulók felvételét és beírását itt végezhettük s az osztálytermeket a kijelölt időben elfoglalhattuk.
Intézetünknek az új főgymnasiumi épületbe áttelepülése egyik nevezetes eseményét fogja mindenkor képezni iskolánk élettörténetének. " [1]
Típus: Örökség
2018.11.12.
2018. november 13-án 16 órától kerül sor az MNL Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára projektzáró rendezvénnyel egybekötött kötetbemutatójára, amely alkalommal az intézmény két kiadványával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Típus: Cikk
Meghívó
2018.11.13.
A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai tisztelettel meghívják Önt, a Reformáció 500 projekthez kapcsolódó kiadványainak bemutatására a XVIII. Győri Könyvszalonba.
Típus: Cikk
Meghívó
2018.11.14.
Szilády Áron legnagyobb fia volt Kiskunhalasnak. Nagy, mint ember, nagy, mint tudós. Az emberi elme nagysága egyesült benne a szív jóságával. Egy emberöltőn át a város lelkipásztora volt. Talpig ember volt. Tudós, ki hona irodalmának ismertté tételén szorgoskodott, a béke apostola, az építőmunka szervezője.
Emlékét Halason a tiszteletére állított szobor és a nevét viselő református gimnázium őrzi.
"A kiskunhalasi közgyűlés elfogadta azon javaslatot, amely Szilády Áron emlékének megörökítésére vonatkozott. A gimnázium bejáratánál Szilády emlékének megörökítésére szobrot emelnek és erre a célra a város 2000 pengőt szavazott meg és egyben ennek keresztülvitelére bizottságot küldött ki." [3]
Típus: Örökség
2018.11.15.
Típus: Galéria
2018.11.17.
Kisszekerest az oklevelekben 1181-ben említik először. Nem tudni mikor és miért pusztult el a falu csupán írásból ismert Árpád-kori temploma. Alapfalait csak 1986-ban tárták fel. (Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli kicsiny kápolna volt, amely már a XII. és XIII. század fordulójára elkészülhetett. [7]) Az első templom korát a kutatók a 12. és 13. század fordulójára teszik. Ennek helyén, az 1400-as évek végén épült az új, ma is látható templom. [1]
Teljesen szabálytalan alaprajzú, egyterű kis gótikus templom, kétosztatú mérműves ablakokkal. Az egyházmegye életében egykor nagy jelentőségű Rozsályi-Kun család temetkezési helyéül szolgált. A bejárata fölött a család címere látható. Belsejében XIII. századi egyházi bútorok is találhatók. A berendezés legfőbb értéke az 1771-ben készült faragott, festett szószék. [2]
A templom műemlék, a XVIII. századi harangláb műemlék jellegű. [3]
Típus: Örökség
2018.11.18.
Az 1700-as években épült tákosi népi barokk stílusú református templomot “paraszt- vagy mezítlábas Notre-Dame"-nak nevezik. A paticsfalú templom ugyanis egész Európában egyedülálló. A vesszőből font sövény köré két oldalról agyagos földből vetett vályogtéglát tapasztottak: ez lett a paticsfal, de a templom padlója is mezítlábasan döngölt agyag. A faragott belső díszítőelemek és a kazettás mennyezet az Erdélyből érkezett asztalosmester, Lándor Ferenc munkáját dicsérik.
A mennyezetet 58 kazetta borítja – mindegyik más és más mintázatú. A festett díszítések közül egyszerűségében is különlegesen szép a padra festett életfa. [3]
Típus: Örökség
2018.11.19.
Sarkad régi temploma az 1600-as évek elején épült, 1796-ban bővítették ki. 1866-ban egy tűzvészben leégett tornyot egy - a ma már elpusztult - linzi templom mintájára 1880-ban építették újra. Külön érdekessége a toronysisak két szintjén elhelyezkedő 4-4 fiatorony. Az 1670 ülőhelyes, orgonával és 3 haranggal felszerelt templom ekkor nyerte el mai alakját. 1968-ban a templomhajóhoz lelkészi hivatalt és gyülekezeti termet építettek. [1]
Típus: Örökség
2018.11.20.
Feltehetően Zsigmond király idején, a XV. században épült templom, mely a XVI. században a reformátusoké lett. 1801. június 26-án tették le a nyugati homlokzat előtti torony alapkövét, s ugyanekkor bontották le a szentélyt, hogy a hajót kitoldhassák kelet felé. A bővítés 1803-ra készült el, s valószínű, hogy ekkor épült meg az északi oldalbejáró, a padok és a szószék is. A toronyépítés 1822-ig tartott. 1865-66-ban újabb munkálatok kezdődtek.
A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű. [1]
Típus: Örökség